Ahogy az időjárás hűvösebbé válik ősszel, méheink aktivitása is fokozatosan csökken. Míg nyáron folyamatosan dolgoznak, virágról virágra szállva, nektárt és pollent gyűjtenek, télen teljesen más stratégiát alkalmaznak a túléléshez. De mit is csinálnak pontosan a méheink a hideg hónapokban? Lássuk a részleteket!
Télen méheink nem hagyják el a kaptárt. A hűvös időben szinte minden energiájukkal a kaptár belső hőmérsékletének fenntartására összpontosítanak. Ahogy az idő jóval fagypont alá csökken, a dolgozók sürű tömeggé rendeződnek, amit "téli fürtnek" nevezünk.
A téli fürt egy lenyűgöző természeti jelenség, amely során méheink összehúzódnak, hogy megóvják magukat a hidegtől. A királynőt a fürt közepén helyezik el, ahol a legmelegebb van. A dolgozó méhek folyamatosan mozognak: a fürt külső rétegén lévők idővel beljebb húzódnak, hogy felmelegedjenek, míg a belül lévők kifelé mozognak, hogy helyet biztosítsanak társaiknak.
Méheink a hőtermeléshez rezegtetik a szárnyaik izmait. Ezzel jelentős mennyiségű hőt képesek generálni, ami melegen tartja a kaptárt. A belső hőmérsékletet általában 20-25 °C körül tartják, még akkor is, ha kívül fagyos az idő.
A téli időszakban méheink a nyáron felhalmozott mézet fogyasztják. Mi, méhészek, gondoskodunk arról, hogy elegendő méz maradjon a kaptárban, vagy cukorszirupot adunk nekik, ha a mézkészlet nem elegendő. A méz magas energiatartalma tökéletes tápanyagot biztosít a hideg hónapokra.
Nyáron egy egészséges méhcsaládban általában 40-60 ezer méh található. Télen azonban a kolónia mérete jelentősen csökken, és körülbelül 10-15 ezer méh marad, hogy fenntartsák a kaptár működését és biztosítsák a túlélést.
Mi, méhészek, télen különösen odafigyelünk arra, hogy a kaptár megfelelően szigetelt legyen, és megóvja méheinket a szélsőséges időjárási körülményektől. Egyes esetekben szigetelő anyaggal borítjuk a kaptárokat, vagy széltől védett helyre helyezzük azokat.
Bár méheink nem "alszanak" a klasszikus értelemben, aktivitásuk jelentősen csökken télen. Ez az időszak lehetőséget ad nekik a regenerációra, hogy tavasszal újult erővel kezdjenek neki a nektárgyűjtésnek és a kaptár fenntartásának.
Ha a hőmérséklet extrémen lecsökken, méheink akár el is pusztulhatnak, ha nem tudnak elegendő hőt termelni vagy a téli tápanyaguk kifogy. Ezért különösen fontos számunkra, hogy odafigyeljünk a kaptárak gondozására.
Méheink téli élete lenyűgöző példája annak, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a környezetükhöz. A hideg hónapok alatt összefognak, hogy biztosítsák kolóniájuk túlélését. Ez az összhang és együttműködés csodálatos példa a természetben.