A méhek aránylag rövid ideig – 2-6 hónapig – élnek, így a méhészeknek nincs esélyük életre szóló barátságot kötni velük. A méhek megcsípik a gazdájukat is; vannak olyan időszakok, amikor barátságosabbak, és vannak, amikor nagyon agresszívek.
Okosan el lehet kerülni a csípéseket. Tudjuk, mikor szelídebben a méhek, hogyan közelítsük meg a kaptárat. Érdemes például megmosakodni előtte, mert az izzadságszagot sem kedvelik, ahogy az erős illatú szappanokat sem, a parfümöket pedig végképp nem bírják, úgyhogy ezeket nem használunk méhészkedés előtt. Az alkohol szagát sem szeretik, ahogy a szén-dioxidot sem, amit az ember kilélegez, ezért amikor támadós kedvükben vannak, arra is figyelünk, hogy tőszavakban beszéljünk egymással, mert egyből odajönnek és támadnak. A mézet is olyan időben vesszük el, amikor jó az időjárás, kevésbé fúj a szél, nem esik az eső, süt a nap, és inkább olyan napszakban, amikor nagy a hordás. Például, amikor akácról hordják a nektárat, akkor ezek a védőfelszerelések teljesen okafogyottak, akár egy rövidnadrágban is oda lehet menni. Abban az időszakban az életük arról szól, hogy minél többet begyűjtsenek; a család háromnegyede az akácosban van, a többiek, akik a kaptárban maradtak, sűrítik és gondozzák a kis méheket.
Ha szövegeinkből szeretne idézni, vagy azokat felhasználni, kérjük, írjon nekünk e-mailt: info@mezesvolgyi.hu